Mi a különbség a tenyésztő és a szaporító között?

Ahogy hazánkban is egyre nagyobb kultúrája lesz az állattartásnak, úgy egyre több gazdi számára egyértelmű a különbség. Viszont sok, kutyus vásárlás előtt álló embernek még mindig semmit nem mond a két elnevezés. Persze nem a tevékenység elnevezése a lényeg, hanem a mögötte lévő hozzáállás és tettek. Aki úgy dönt, hogy pénzért szeretne kutyát venni (a legtöbb esetben egy konkrét fajtát), az hamar szembesül azzal, hogy 20.000 és 200.000 forintért is talál kölyköket. Mi a különbség az áron kívül?

Mit csinál egy tenyésztő?

A tenyésztő munkája őrzi a fajta lényegét. Nem csak kutyát vehetünk egy tenyésztő kenneljéből, hanem azzal a kutyával megkapjuk az addigi gondoskodást és munkát is, amit beletettek abba, hogy az a kis kutya olyan legyen, amilyen. Először is egy jó tenyésztő természetesen tisztában van az általa ápolt fajta tulajdonságaival. A fajta hátterével, sajátosságaival, igényeivel. Nem csak a saját kutyáival vannak tapasztalatai, hanem más, azonos fajta kutyáival is találkozott már. Röviden szakértője a fajtának.

Másodszor nem a pénz határozza meg azt, amit csinál. A tenyésztő szereti az általa tenyésztett kutyafajtát. Arra törekszik, hogy az ő vérvonala minél tökéletesebb egyedekből álljon. Az amerikai staff nagyon népszerű napjainkban. Viszont éles különbséget találhatunk két staffordnak mondott kutya között, akár küllemről, akár viselkedésről van szó. A tenyésztő úgy végzi a munkáját, hogy mindig próbálja a legtökéletesebbet kihozni a következő generációból is. Olyan kutyákat párosít, akik ránézésre is esztétikusak (követik az staffi standard leírását), jó az idegrendszerük és természetesen egészségesek is!

Végül pedig a tenyésztő felelősséget vállal. Meg lehet nézni a kennelt, a kutyákat. Válaszol a felmerülő kérdésekre, ha pedig arra kerül a sor, segít kiválasztani nekünk a legmegfelelőbb egyedet. Érdekli hova és kikhez kerül a kutyus. Az egészséges kutya nem megbeszélés kérdése nála. A vásárlás után nem tűnik el, hanem kérdezhetünk tőle, és ha szükséges tanácsokkal lát el.

Mit csinál egy szaporító?

Kutyát ad el, az esetek nagy részében különösebb szakmai tudás nélkül, pénzért. Nagyjából a tenyésztő leírásának az ellentéte. Egy szaporítót nem a fajtaőrzés vagy a legminőségibb egyedek érdekelnek. A szaporítandó kutyákat kinézet alapján választja ki, az alom egyedeinek a meghatározó tulajdonságai nem lesznek pontosan megjósolhatóak, hiszen a szülők felmenői csak a legritkább esetben tudhatóak és az is általában bemondással igazolt.

Pontosan a vérvonal ismeretének hiányossága miatt a kifejlett kutyák kinézetei nem garantáltak. Innen-onnan összeszedett és pároztatott staffinek mondott kutyák kölykei is „ilyenek-olyanok” lesznek felnőtt korukra. A szaporító nem végzi el a szükséges orvosi szűréseket, mert azok drágák. Így nagyobb eséllyel futhatunk bele abba, hogy a kölyök olyan betegséget hordoz, ami miatt 3 év múlva el kell altatni. Nem törődik azzal, ha egy szép kutya olyan idegrendszerű, amit nem ajánlott tovább adni az alomnak, hiszen arra gondol, hogy szép kutyát könnyebben el lehet adni majd, nem baj, ha a viselkedése nem lesz kielégítő az új gazdik számára. A szaporító ugyanis nem vállal felelősséget. Ő csak elad egy választott kutyát és azzal lezártnak tekinti a történetet.

Miért jó, ha tenyésztőtől hozzuk el a staffink?

Aki fajtatiszta kutyát szeretne, annak a legtöbb esetben megvan a konkrét elvárása az adott fajtával szemben. Ezek lehetnek külső jegyek vagy belső tulajdonságok. Aki staffit szeretne, az egy középméretű, arányos, izmolt, egészséges kutyát akar, aki nyitott és barátságos az emberekkel, beilleszkedik a családba, jól kijön a gyerekekkel, vidám természetű és intelligens. Egy tenyésztő tud ilyen tulajdonságokkal rendelkező staffit biztosítani, a kutyusai vérvonala hosszú évek óta megfelel az előbb írtaknak. A szaporító ezeket a tulajdonságokat nehezen tudja garantálni.

Egy tenyésztőtől a legnagyobb eséllyel kapunk egészséges kutyát. Egyfelől, mert a kölyköket (és szülőket) olyan vizsgálatoknak veti alá, amelyek kimutatják az esetleges problémákat. Másfelől, mert a tenyésztő olyan kutyákat kizár a tenyésztésből, akiknek örökölhető, nem kívánatos elváltozásai vannak. Ez a legtöbb szaporítóról szintén nem mondható el. A kutya egészsége pedig fontos dolog (akárcsak az embereknél), hiszen meghatározza az életminőségét, emellett a jövőben ráfordítandó orvosi kezelések árát is. Tenyésztőtől a korának megfelelő oltásokkal, féreghajtással tudjuk átvenni a kutyust.

Ha kiegyensúlyozott, nyugodt és barátságos kutyát szeretnénk (és ki ne szeretne azt?), akkor nem mindegy, hogy a kölyök milyen körülmények között tölti azt az időt, amíg nem nálunk van. Az első két hónap nem tűnik el nyomtalanul, ez hosszú idő, rengeteg inger éri a kölyköt. Fontos, hogy ebben az időszakban (is) megfelelően szocializálódjon a kutyus és hogy az anyja és a testvérei mellett legyen. Egy jó kennelben, ebben a kritikus időszakban is megkap a kutya mindent, így nem fog előjönni később ebből fakadó probléma. Hozzá nem értő kezekben viszont a helytelen tartási körülmények miatt a kutya később túl félénk vagy agresszív lehet.

20.000 forintért a csomagtartóból

Mindenki a lehető legjobb kutyát akarja, a körülményeihez mérten és a céljainak megfelelően. Egy jó kutya viszont rengeteg energiájába kerül egy tenyésztőnek. Nem „nyűg” neki, senki ne értse félre, csak arról van szó, hogy minőségi kutyákat és kölyköket fenntartani, ellátni, tenyészteni nem egyszerű feladat. Sok helyen szembesülünk a kérdéssel, hogy miért kerül egy tenyésztőnél hat számjegyű összegbe egy staffi, amikor a vásárban ugyanolyan szép kutyákat lehet venni 20 ezerért? Miért akar ennyit keresni egy tenyésztő egy kutyán?

Fordítsuk meg a kérdést. Hogy jön ki 20 ezerből a fedeztetés, az anya egészségügyi bevizsgálása, a vemhes szuka minőségi táppal való etetése, az oltások, a féreghajtás, a (kötelező) chip, a kölykök etetése, az örökletes betegségek orvosi szűrése és még esetleg valamennyi haszon is? Nagyon egyszerű, sehogy, valamiket le kell spórolni.

A fentiek pedig a minimumot tartalmazzák. Nem írtunk ultrahangról, herpesz elleni oltásról, szülést felügyelő orvos költségéről, esetleges császármetszésről vagy hasmenős kiskutyák kezelési költségéről. Nem volt szó még tenyészszemléről vagy törzskönyvről. Emellett egy tenyésztő a kutyát viheti kiállításokra, vizsgákra, versenyekre, hogy ezzel is bizonyítsa a kutyái erényeit, és természetesen ezek sem ingyen vannak.

Végül pedig: hazai viszonylatban a tenyésztés inkább hobbi, mintsem megélhetés, de tegyük fel a kérdést: miért ne lehetne valamennyi haszna egy tenyésztőnek? Egyesek ezt kész bűnnek tartják, pedig kitől és miért kéne elvárni, hogy éveken át dolgozzon lelkiismeretesen, ingyen? A kutyatenyésztés a fajta nemesítéséről, sikereiről és az egészséges egyedek által okozott öröm továbbadásáról szól. Évekig ezen munkálkodni pedig egy olyan folyamat, amit sokan szívesen megfizetnek. Egy kennelnek a fent leírtakon kívül is van költsége, de ez majd egy külön cikk lesz a későbbiekben.

A kutya árára is próbáljunk befektetésként tekinteni. A minőséget meg kell fizetni, mint bármi másnál. Tenyésztőtől függően sokat mozoghat az ársáv, de abban biztosak lehetünk, hogy a vásárban 20.000-ért nem ugyanazt kapjuk, mint egy neves tenyésztőtől. Ha mindenképp olcsóbban szeretnénk kutyát, akkor még mindig ott van a fajtamentés vagy az örökbefogadás lehetősége is. Ha viszont pénzért szeretnénk, minőségi, fajta kutyát, akkor spóroljuk ki az árát előtte. Egyrészt jó próba is lehet a spórolás, hiszen a kutyának egyébként is lesznek költségei (így megláthatjuk, hogy készen állunk e rá), másrészt pedig egy minőségi kutya visszahozza a vételárát később, hiszen annál kevesebbet kell ráköltenünk majd (a kereső kidobja, hogy jelenleg mennyibe kerül mondjuk egy diszplázia műtét).