AZ AMERIKAI STAFFORDSHIRE TERRIER VISELKEDÉSE, NEVELÉSE
Ahogy az AKC standardje is említi: „Bátorsága közmondásos.” - ez így igaz, persze ez csak egy szelete a kutya jellemzőinek. Valóban egy bátor és kitartó kutyáról beszélünk, de emellett egy barátságos, hűséges és okos fajtáról is.
A családi kutya
A staffi emberközpontú kutya. Szeret a gazdája, családja mellett lenni, igényli a fizikai kontaktust. Társasági beállítottsága miatt nem nevezhető klasszikus „egygazdás” kutyának. Emberszeretete miatt könnyen ismerkedik és bohóckodik a vendégekkel, nyitott az új emberekre. Remek családi kutya.
Staffi és a gyerekek
A közhiedelemmel ellentétben ez a fajta nem kisgyerekeket szokott desszertként elfogyasztani. Sőt, ha unatkozik, akkor nem azon töri a fejét, hogy vajon melyik családtagját is kéne megtámadnia. Egyes korai elbeszélések „dajka kutya” vagy „a család bébiszittere” néven becézték. Általánosságban elmondható, hogy a staffi jól kijön a gyerekekkel. Meglehetősen bírja a nyúzást, sokat elvisel játék címszó alatt, ő maga is mókamester. Viszont a félreértések elkerülése érdekében határozottan ki kell jelenteni, hogy ez nem azt jelenti, hogy a mellette élő gyerekeknek nem kell semmit tanítani a kutyával történő játék kereteiről vagy hogy egy idegen kutyához nem felelősségteljesen kell közeledni gyerekkel. Az ismerkedést, szoktatást, játékot fokozott figyelemmel kell kísérni, de alapvetően az amerikai staffordshire terrier jó partner lehet gyerek mellé. Ha a kutya után érkezik csecsemő a családba, akkor megfelelő bemutatás mellett a kutya is megérti, hogy az új jövevény a család új tagja és nem féltékenységgel, hanem szülői féltéssel fordul felé.
Staffi és más állatok
A sokszor hangoztatott bölcsesség itt is igaznak bizonyul, miszerint a kutya szocializációja és nevelése nagyon sokat számít. Az amstaff alapvetően nem agresszív kutya, de nem is rózsaszín plüssből van. Fajtársaival hajlamos a domináns viselkedésre, ez a kanoknál jobban megfigyelhető. Ezért szükséges jó idegrendszerű, kiegyensúlyozott kutyát nevelni és őszintének lenni magunkhoz is. Észre kell venni és be kell látnunk, ha egy egyed nem alkalmas bizonyos szociális időtöltésre más kutyákkal és ilyenkor ennek megfelelően reagálni a felmerülő problémára. Rengeteg staffi hibátlanul kijön más kutyákkal, de ilyen témában sosem célszerű teljesen általánosítani. Korai szoktatás esetén macskákkal is jól megvan. Mint minden új szokás kialakítása, a más állatokhoz való hozzászoktatás is sokkal gördülékenyebben megy kölyökkorban. Egy kis staffi jövevényt odafigyeléssel bármilyen, már meglévő állathoz hozzá lehet szoktatni úgy, hogy ebből ne legyen gond. Egy kifejlett kutyánál viszont ugyanez több munkánkba fog kerülni és a siker nem is biztos, hogy garantált. Mérlegelni kell mindig az adott helyzetet és figyelembe venni az érintett állatok személyiségét. Nem érdemes általánosítani, hiszen minden állat más és más.
Amstaff, mint házőrző?
Nem és igen. Ez a kutya nem kifejezetten házőrző fajta, így aki tisztán ebből a célból szeretne kutyát, annak nem a staffi a legjobb választás. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy segít a betörőknek kivinni a tv-t, amíg a gazdi nincs otthon. Védi a családját, védi a területét, érzi, hogy mit várunk el tőle, tehát általános körülmények mellett kiváló házőrző nevelhető belőle, de társasági kutyaként nem akkor érzi jól magát, ha egész napra, reggeltől estig egyedül van hagyva és nincs más dolga, mint védeni a portát. Érdeklődése és nyitottsága miatt pedig számos olyan példát is hallunk, amik arról számolnak be, hogy természeténél fogva túl barátságos is az idegenekkel. Rövid szőréből kifolyólag pedig szúrósabb időben fázós is. Összegezve azt lehet mondani, hogy ha társként magunkhoz veszünk egy staffit, akkor el fogja látni a szükséges ház körüli feladatokat, de ha csak egy kutyát szeretnénk területvédési célból és ehhez a fajtához egyébként más vonzalom nem fűz, akkor válasszunk másik fajtát.
Erő, energia
Az egyik legsarkalatosabb dolog, amiről szót kell ejteni, amikor valaki ilyen kutyában gondolkozik. Ennek a fajtának a jellemzője az agilitás. Ez egyes embereknek pozitívum, másoknak pedig negatívum. A staffi nem egy lusta kutya. Bizonyos mértékig hajlandó alkalmazkodni a mozgásszegényebb életmódhoz, de hosszútávon ez teljesen ellentétes azzal, ami ő valójában. Igényli a mozgást, hogy le legyen fárasztva. Mind fizikailag, mind agyilag. Előbbire sok módszer lehet, gyakorlatilag mindenevő a fajta, játszhatunk vele, futhatunk, biciklizhetünk, sportolhatunk… nem fog megsértődni semmilyen mozgásformáért. Mentálisan lefárasztani pedig különböző koncentrálást igénylő feladatokkal, tanítással, kontrollált játékkal tudjuk. Emeletes házban egyértelmű, hogy a kutyát levisszük, de kertes házban is ugyanúgy foglalkozni kell kedvencünkkel. Ne felejtsük el, hogy ha mi nem segítjük őt levezetni a felesleges energiáit, akkor ezt ő fogja megoldani, aminek a bútoraink, növényeink nem biztos, hogy örülni fognak. Összességében semmi lehetetlent nem igényel a fajta, nem kell megijedni, de mindenki felelősen gondolja át, hogy meg tudja e adni kutyájának azt, amire szüksége van, ilyen téren is.
Nevelés, oktatás
Az amerikai staff okos kutya, emellett szereti is a feladatokat, így tanítása megfelelő módszerekkel igen eredményes lehet. Hogy kutyánk minél kiegyensúlyozottabb legyen, szükséges minél korábban elkezdeni a szocializációt. Így érhetjük el, hogy megfelelően kialakuljon benne a világhoz való hozzáállása. A kutyaovi, kutyaiskola, mint minden esetben, ennél a fajtánál is igen nagy segítség lehet. Sokakban még mindig az a tévhit él, hogy ezeken a foglalkozásokon csak az „ül, fekszik, marad” vezényszavakat tanítják meg a kutyának, és ha ezt már esetleg tudja a kutyus, akkor felesleges is az egész. Természetesen ennél jóval többről van szó, az órákon megtanul a kutya koncentrálni, segítenek kialakítani erősebb gazdi-kutya kapcsolatot, megtanulja a kutya a közösségben való részvétel alapjait és még hosszan folytathatnánk. Az amstaff korai nevelése a mentális és szociális készségek fejlesztése mellett azért is fontos, mert időben le kell fektetni azokat a szabályokat, hogy mit tehet majd az erejével és mit nem. Egy magabiztosan, de nyugodtan sétáló staffinél nincs kellemesebb érzés az oldalunkon, ellenben ha ez a kis energiabomba nem tud megfelelően sétálni és húz, rángat, akkor igencsak nehéz dolgunk van vele. Ugyanez igaz arra is, ha ugrál vagy ha esetleg túl durván játszik. Ha viszont időben elkezdünk foglalkozni ezekkel a dolgokkal, akkor egy hibátlan társunk lehet staffink személyében.